Deák Ferenc A Haza Bölcse, Deák Ferenc – Nem Jegyzetelt, Mégis Mindent Megjegyzett „A Haza Bölcse” | Hirado.Hu
- Deák Ferenc, a haza bölcse – kultúra.hu
- Elmegy a Haza bölcse – Deák Ferenc halála (1876) | 24.hu
- Deák Ferenc, a haza bölcse - Igaz vagy hamis
A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek. Fotó: mú Az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere lett 1842 után a zalai politikus karrierje törést szenvedett, ugyanis az 1843–44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása véres eseményekbe torkollott, a "haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből. A politikus az 1847–48-as országgyűlésen sem vállalta a követi megbízatást, 1848 márciusában azonban – a forradalmi események nyomán – visszatért a nagypolitikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett. Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, a "haza bölcse" belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székéből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta.
Deák Ferenc, a haza bölcse – kultúra.hu
Deák Ferenc 1803-tól 1876-ig élt. Politikus, jogász, táblabíró, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi, máig "a haza bölcse"-ként és "a nemzet prókátora"-ként tiszteljük. Deák Ferenc gondolatai: Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat; de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést. Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad. Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges. Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni. Nyelv és nemzetiség, ezek a nemzet legszentebb tulajdonai s legféltőbb kincsei. Neveljük a népet, ébresszük és tápláljuk keblében az emberiség szelid méltóságának nemesebb érzeteit, javítsunk erkölcsein, fejtsük ki lelki tehetségeit s terjesszük a közértelmességet.
A magyar történelem egyik legkiválóbb politikusa Deák Ferenc, akit A haza bölcse megnevezéssel emlegetünk. Politikai vezéralakja volt a reformkornak, igazságügy-minisztere 1848-ban a Batthyány-kormánynak, az önkényuralom idején pedig meg tudta őrizni higgadtságát és tárgyalóképességét az elnyomás ellenére is. Mindvégig törvénytisztelet, igazságosság, becsületesség és méltányosság nyilvánult meg cselekedeteiben, ezért tudta felkelteni a bizalmat mind az uralkodóban, mind a nemzetben az 1867-es kiegyezési tárgyalások idején. A kiegyezés, amely a magyar nemzet anyagi és kulturális felemelkedését eredményezte, nem jöhetett volna létre az ő személyes közreműködése nélkül. Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Szülőháza csaknem változatlan formában ma is áll. Köznemesi családból származott, amelynek tagjai tekintélyes vármegyei tisztségeket töltöttek be. Címerükben buzogányt, illetve tollat tartó kezet látunk. A hét Deák-testvér közül Ferenc volt a legkisebb. Édesanyja belehalt a szülésbe, ezért apja eltávolította őt a családból, hogy ne emlékeztesse imádott felesége halálára.
Elmegy a Haza bölcse – Deák Ferenc halála (1876) | 24.hu
Az 1861-es országgyűlésben a Felirati Párt vezéreként az 1848-as törvények helyreállítását követelte, amiről pártja - elfogadva Ferenc József uralkodását - feliratban tájékoztatta a királyt (a Teleki László vezette Határozati Párt nem ismerte el Ferenc Józsefet uralkodónak, és határozatban utasította el a tárgyalást). Teleki öngyilkossága után az országgyűlés végül feliratot intézett Ferenc Józsefhez, aki ezt elutasította, az országgyűlést feloszlatta. Deák ezután újfent passzív ellenállásra szólított, de reálpolitikusként felismerte, hogy egyedül a kiegyezés a járható út. A Pesti Napló ban 1865. április 16-án (név nélkül) jelent meg az általa írott úgynevezett húsvéti cikk, amelyben a birodalmi és a magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozta. A bécsi Debatte -ban publikált újabb írásai tovább finomították a kompromisszumos elképzeléseket. A poroszoktól elszenvedett 1866-os königgrätzi vereség, majd Velence elvesztése után a bécsi udvar is készen állt a megegyezésre. Magyar részről Deák irányításával folytak a kiegyezéshez vezető tárgyalások.
A köztársaságnak fő célja a közboldogság, a törvényhozásnak tehát fő kötelessége olyan törvényeket alkotni, melyek minden polgárt boldogítanak. A büntetés célját veszti a közállományra nézve, midőn a vétkest sújtva, csak bosszul, de nem javít, s a hol a börtön egyedül szenvedésnek helye, de az erkölcsi jobbulásra figyelem nincsen, ott sem a büntetésnek szigorúsága, sem annak a vétkest bizonyosan sújtó gyorsasága nem elég a bűntetteknek kevesítésére, mert félelem jobb erkölcsök nélkül még nem nyújt kezességet a közállománynak arról, hogy törvényei tiszteletben tartatnak. A mit a törvény világosan nem tilt, az büntetés tárgya nem lehet, s azt a bíró vétekké nem kanonizálhatja. Kereskedést, szorgalmat a törvény nem teremthet, a törvény csak ezeknek akadályait hárítja el, a többit idő és a nemzet ereje és gondossága fejti ki. Az ellenzéknek nem szabad a kormány minden lépéseit és terveit csak azért ellenzeni, mert azok a kormánytól jövének. Kisérje az ellenzék figyelemmel a kormány minden lépteit.
Először távolabbi rokonok nevelték, majd két nővére pótolta számára az édesanyát. Az elemi iskolát Kőszegen végezte, majd átkerült a keszthelyi premontrei, később a pápai, ugyancsak katolikus gimnáziumba. Négy évig járt Nagykanizsán a piarista gimnáziumba, ahol mindvégig kitűnő tanuló volt. Itt jelent meg Deák Ferenc neve először a sajtóban: egy iskolai színielőadáson szerepelt. A gimnázium elvégzése után a győri jogakadémiára járt, és abban a házban volt a szállása 1819-21 között a Liszt Ferenc utcában, ahol most a házasságkötő termek vannak. Ennek nyomát emléktábla őrzi. Joghallgató korában gyakran látogatta a győri megyegyűléseket, és itt szerzett először tapasztalatokat arról, hogyan harcol a vármegyei nemesség az abszolutizmus ellen, vagy maradi része hogyan akadályozza meg az értelmes reformok megvalósítását. Az akadémia elvégzése után hazatért a kehidai birtokra, majd egy év múlva, 1822-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten kitűnő eredménnyel. Pesten barátkozott össze Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel és főként Vörösmarty Mihállyal.
Deák Ferenc, a haza bölcse - Igaz vagy hamis
Deák Ferencről sokan sokféleképpen írnak, beszélnek, idézik gondolatait. A Deákiság, mint életfilozófia, a Hazához a Nemzethez való viszonyulás azonban nem mindenki számára egyértelmű. Deákot megismerni, megpróbálni azonosulni vele és a mai nihilista közállapotok között minden Magyar ember számára kötelező! A mi Deákunk egy olyan korszakban élt és alkotott –többnyire Kehidai birtokán- amit Széchenyi vagy éppen Kossuth nevével fémjeleznek. Deákról, akinek köszönhetően megmaradhattunk Magyarnak, akinek köszönhetjük a kiegyezést a Habsburgokkal, szinte alig, vagy inkább semmit sem hallunk. A Deák Ferenc Hagyományőrző Alapítvány 2012-ban alakult. Az alapítvány életre hívásának a mai közállapotokban tapasztalható kaotikus és értéknélküliséget képviselő állapota indokolta. Ma nagyon sokan hivatkoznak Deákra, idézik mondatait, de kevese tudják ki is volt valójában Deák Ferenc, a Deák család és mit adott Magyarországnak, azon belül is a történelmi Zala Megyének. Az alapító és a Kuratóriumi tagok is a Deák család és ezen belül is maga Deák Ferenc szellemi és tárgyi hagyatékának mind szélesebb körben történő megismertetését tűzte ki céljául.
- Zuhanyrendszerek > Hansgrohe Chrometta E 240 Showerpipe termosztátos zuhanyrendszer, króm, 27271000
- Mikor kell felszedni a batátát 5
- Deák Ferenc, a puritán politikacsináló » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Külföldi munka nyelvtudás nélkül farmon
- Deák Ferenc, a legerkölcsösebb politikus » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Deák Ferenc, a haza bölcse - Cultura.hu
- Emberi bőrt növesztettek ipari célra – balhé lett belőle
- Apróláb teljes film magyarul indavideo 2010
- 213 éve született Deák Ferenc, a "haza bölcse" - Körkép.sk
- Suzuki swift műszaki adatok 2014 youtube
Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket. Deák Ferenc soha nem nősült meg, élete utolsó éveiben – ugyancsak agglegény – bátyjával élt a család kehidai kúriájában. Ifjúkori szerelme – valószínűleg a dunántúli nemesi családból származó Inkey-lány – kikosarazta – hangzott el a Deák Ferenc és a nők című konferencián. A csalódás mélyen érintette, valószínűleg fiatalkori kudarca miatt alakította ki sajátos életfilozófiáját. Az anekdoták szerint a házasságról és a szerelemről vitriolosan, kétkedve, szinte elutasítóan beszélt. A házasságot problémaként, gondként jelenítette meg, a nők hűségéről, a szerelemben és a házasságban tanúsított magatartásáról pedig pejoratívan nyilatkozott. Számos író, költő – Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál – volt a barátja, s részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 1839-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.
Miután 1823-ban letette az ügyvédi vizsgát, úgy határozott, hogy nem használja végzettségét. Egyrészt pénzért nem akart védeni senkit, másrészt régi nemesi család sarjaként nem szeretett volna fizetett állást vállalni. Így aztán Deák – afféle nép ügyvédjeként – ingyen kezdett el foglalkozni az árvaügyekkel Zalában. Az önzetlen lelkű Deák hivatali karrierje gyorsan ívelt. 1824-ben tiszteletbeli alügyészséggel kezdte; hamarosan a megyei árvai bizottmány jegyzője, majd elnöke lett. 1825-től tiszteletbeli ügyész, 1829-től táblabíró, 1832-től helyettes alispán, 1833-tól pedig a lemondott bátyja, Deák Antal helyére a vármegye országgyűlési követének választották. A fiatal Deák nem táncolt, nem kártyázott, de társaságban jól érezte magát. Testes, vállas ember volt már ekkor is. Ferenczi Zoltán, életrajzírója így jellemezte: "Sok bort nem ivott, a nők iránt éppen nem, vagy alig érdeklődött. " Vörösmarty Mihálynak 1826-ban írt levelében azért kissé kitárulkozott: "A szerelem kis istene csak körülöttem szórogatta nyilait.