Katona József Bánk Bán Elemzés: Katona József: Bánk Bán (Elemzés+Cselekmény) - Műelemzés Blog
- Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Katona József: Bánk bán (elemzés) – Jegyzetek
- Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Műelemzés Blog
- Katona József: Bánk bán elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Okostankönyv
Endre uralkodása idején. A történet helyszíne: a pilisi erdő közepén játszódik a királyi kastélyban. Főbb szereplők: Bánk bán, az ország nádora (a "bán" nem személynév, hanem egy ősi méltóság megnevezése: a déli országrész ura volt, pl. létezett horvát bán, szlavón bán, ez tehát egy rang, mint a herceg vagy a gróf). Gertrudis, II. Endre magyar király felesége, aki német Ottó, meránai herceg, Gertrudis öccse, szintén német Melinda, Bánk bán felesége, aki a bojóthi nemzetségből származik, azaz spanyol Biberach, kóbor lovag A szereplők közül II. Endre, Bánk és Gertrudis a valóságban is létezett, és létező helyszín Bojóth is, ahonnan Melinda származott (Bojót Komárom megyében van, valószínűleg ez a spanyol bojóthiak Bojótja, de ez nem bizonyított). A pilisi erdőben volt a királyi udvartartás központja. Katona mint író nyúl az anyaghoz és nem mint történész, azaz nem törekszik a hitelességre. Ez nem történeti jellegű munka: Katona József a maga céljai érdekében sűrítéssel, egy előadható tragédia megalkotásának céljával nyúlt ezekhez a történelmi személyekhez.
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Okostankönyv
- Www szerencsejatek hu eurojackpot nyerőszámok
- Hogyan rendezzük be a tetőteret
Katona József: Bánk bán (elemzés) – Jegyzetek
A főhős tragikus hőssé válásában azonban ezek a kétségek, a "bizonytalanná válás" az első fázis. A második szakasz az összeesküvés-szál folytatása, melyet "megzavar" Bíberach megjelenése (szerelmi szál, a csábítás). A szerelmi szál újbóli – immáron tényszerű – megjelenése először készteti Bánkot cselekvésre (Melinda megmentésére indul), ugyanakkor háttérbe szorítja, elhomályosítja a társadalmi konfliktus kérdéseit. A harmadik felvonás eseményeinek szerepe a késleltetés. A féltékeny Bánk ismét elbizonytalanodik, mert Melinda összefüggéstelen szavai, összeomlása nem teszi lehetővé az igazság kiderítését. "Ráadásul" Tiborc ismét megjelenik, s a lesújtott férfit újólag – de egy újabb nézőpontból – társadalmi funkciójára figyelmezteti. Tiborc "panasza" kulcsfontosságú jelenete a drámának. Az alkotói koncepció itt érvényesül a legtisztábban. Bánk a lázadozó főurakat csendesíteni igyekezett, az ő vádjaikban méltán feltételezte az idegenekkel szembeni féltékenységet, politikai-hatalmi érdekeket.
Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Műelemzés Blog
A pályázaton a Bánk bán nem nyert díjat, az eredményhirdetéskor még csak meg sem említették. Az 1815-os első változat alig hasonlít valamiben a véglegesre (a kézirat is csak véletlenül került elő a 20. században). Katona Józsefet barátja, Bárány Boldizsár Rosta című munkája késztette a Bánk bán átdolgozására, amely egy recenzió volt (1817). A szerző megfogadta a recenzens jó tanácsait. A Bánk bán nyomtatásban 1820-ban jelent meg Kecskeméten, első színházi előadása pedig Kassán volt 1833-ban. A Bánk bán témája Nagyon sokrétű: politikai és magánéleti konfliktusokat ötvöz. Van egy élősködő idegen hatalom, és vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Katona Józsefet elsősorban az uralkodó elleni merényletek érdekelték a történelemből. Nem ő volt az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs 16. századi német író dolgozta fel elsőként szépirodalmi formában. Katona két kortársa, az osztrák Grillparzer és a magyar Kisfaludy is feldolgozták. Katona egyesítette a különböző felfogásokat a királyné meggyilkolásáról.
Katona József: Bánk bán elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
Okostankönyv
Erre ösztönözték általa újabban megismert művek, történeti források is. Érdekes körülmény, hogy a folyóirat 1818-as utolsó számában megjelent pályázati értékelés (mely Katona művét nem is említette) nem befolyásolta döntését, mert nem ismerte. A végleges szövegváltozattal 1819 májusára készült el, s a tervek szerint ősszel a pesti színház be is mutatta volna. A cenzúra azonban megakadályozta a bemutatást, csak a kiadáshoz járult hozzá. Ennek oka lehetett az is, hogy a magyar színtársulat 1818-ban országszerte jelentős sikereket ért el eredeti magyar művekkel (Kisfaludy Károly vígjátékaival, illetve Esküvés és Ilka című drámáival). A végleges szövegbe Katona általa ismert, fordított német drámákból is átvesz, ez az átvétel azonban a mű eredetiségén mit sem változtat, inkább érdekessége az alkotásnak. A második kidolgozásra jellemző a pontosítás is, Katona a megismert forrásművek alapján pontosítja például a cselekmény időpontját. Kompozíció és cselekmény A tragédia egy előversengésből (expozíció) és öt szakaszból (felvonás) áll, tehát klasszikus felépítésű dráma.
A negyedik felvonásban csak a szerzői utasításban szereplő levél tartalma sajátos helyzetet teremt. Endre számára is világossá válik Bánk igaza, Gertrudis bűnössége (visszamenőleges negatív minősítés), megbocsát Bánknak, s csak a királyi hatalom elleni lázadót, Petúrt bünteti meg. A tragédia tablószerű záró képe – a gyermekei mellett térdelő uralkodó – a nemzete jövőjéért aggódó politikust ábrázolja. Különös a tragédia címszereplője, Bánk sorsának alakulása. A tragikus végkifejlet után nem a "nagyszerű halál" az osztályrésze, hanem az összeomlás, a súlyos terhekkel megnehezült, értelmetlenné vált, elviselhetetlen élet.
A Bánk bán műfaja történelmi dráma, máig nemzeti drámánknak számít. A magyarság létének alapkérdéseit taglalja egy 13. századi tragikus történelmi esemény kapcsán. Az utolsó felvonásból derül ki, mi volt a szerző politikai eszményképe: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja meg. A főnemesség szerepet kap az ország vezetésében, a jobbágyok pedig jogi és anyagi biztonságot élveznek. A mű romantikus stílusban íródott. Nyelvezete és jellemábrázolása (különösen a címszereplő jelleme) is romantikus. A fegyelmezett szerkezet és a központi problematika miatt viszont klasszicista is. A Bánk bán keletkezése Katona József a kolozsvári Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben (a következő évre szóló beadási határidővel) meghirdetett drámapályázatára készítette a Bánk bán első változatát. A pályázatot Döbrentey Gábor fogalmazta, eredeti és történeti tárgyú drámával lehetett pályázni. A lehetséges témák között megemlíti Bánk bán történetét is. A dráma végleges szövegét 4 évvel később, 1819-ben írta meg Katona József.
Belevette művébe több krónika álláspontját is: Pray György szerint a királyné ártatlan volt, a Kézai-krónika szerint bűnös, és erőszakos csábítás is történt. Katonánál Bánk a gyilkos, de vannak összeesküvők is. A végleges változatban fölerősíti a Gertrudissszal szembeni gyanút, de egyértelmű bizonyosságot nem nyer az olvasó a csábításban való közreműködésről. A történelmi alakok közül kicserélte a csábító személyét: Berthold kalocsai érsek helyére Ottót teszi. Saját maga találta ki a szereplők közül Tiborc, Biberach és Izidóra figuráját. A spanyol menekültek léteztek, már Kézai Simon gestája is utal rájuk. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13