Jókai Mór Az Aranyember Film — Új Filmzene Született Az Aranyemberhez – Interjú Dubóczky Gergely Karmesterrel
- De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat? | 24.hu
- Új filmzene született Az aranyemberhez – interjú Dubóczky Gergely karmesterrel
- Új filmzene született Az aranyemberhez - interjú Dubóczky Gergely karmesterrel - Librarius.hu
- Tóth Krisztina levenné Jókai művét a kötelezők listájáról - Blikk
- MŰEMLÉKEK: Az Aranyember (Magyar film 1962) (videó)
- Streaming
"Nem írók véleménye fog dönteni a tananyagról" – így reagált Maruzsa Zoltán az Aranyember-kritikára Az államtiktár a járványhelyzetről is beszélt: jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. 2021-02-25 09:52 | | aranyember, maruzsa zoltán, tóth krisztina Maruzsa Zoltán: Jókai nem lehet vita tárgya Az államtitkár szerint jó, ha szakmai viták folynak arról, mely írók kerüljenek a tananyagba, de "nem írók véleménye fog dönteni". 2021-02-25 09:39 | | tóth krisztina, maruzsa zoltán, kultúra, jókai mór, az aranyember, kötelező olvasmány, az arany ember
De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat? | 24.hu
Tóth Krisztina kivenné a kötelező olvasmányok közül az Aranyembert és Bárány Boldizsárt is Index - 21. 20 20:01 Kultúra A nemi szerepek ábrázolása miatt. A nőalakok ábrázolása miatt Szabó Magdát és Jókai Mórt is kivenné a kötelező olvasmányok közül Borsodihír - 21. 21 10:38 Belföld "Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. " További cikkek
Új filmzene született Az aranyemberhez – interjú Dubóczky Gergely karmesterrel
- Tiltsák be az Aranyembert, mer’ nem genderkonform!
- Jókai mór az aranyember film streaming
- Neveletlen hercegnő 2.: Eljegyzés a kastélyban – Wikipédia
- Tóth Krisztina visszavágott azoknak, akik nekiestek Jókai könyve miatt - Blikk
- Flash a villám 4.évad 12.rész
Új filmzene született Az aranyemberhez - interjú Dubóczky Gergely karmesterrel - Librarius.hu
Tóth Krisztina levenné Jókai művét a kötelezők listájáról - Blikk
Egyszer mondta, évtizedekkel ezelőtt egy televíziós interjúban, hogy ő mindenben, legyen az ember, természet, bármi, annyira szereti a szépet. Magánéleti esemény kapcsán emlegette, a riporter a majdani menyéről kérdezte, és azt mondta, nagyon reméli, hogy szép lesz. Az ő szépségét, vérbő nőiességét is egy ország csodálta Gertler Viktor 1962-es filmjében, Az aranyember ben. Abban a kivételes szerencsében és színházi csodában volt része, hogy rögtön a főiskola elvégzése után, 22 évesen játszhatta el az isteni szépségű Noémit, Timár Mihály szerelmét Jókai Mór művének legendás adaptációjában. Emlékezeteset alakított a Sipsirica című, 1979-es tévéfilmben, melyben a vendégek által körülrajongott kamasz lányát, Sipsiricát óvó vendéglősnét játssza, de színészként beleírta magát a hazai filmes kultúra történetébe A Tenkes kapitánya, a Veri az ördög a feleségét, az Indul a bakterház és a Te rongyos élet című, meghatározó alapfilmeknek köszönhetően is. Nem maradt ki a 80-as évek legnépszerűbb tévésorozatából, a Lindá ból sem, melyben Bodrogi Gyulát árasztotta el már-már fullasztó, túláradó szeretetével.
MŰEMLÉKEK: Az Aranyember (Magyar film 1962) (videó)
Jókai villát Balatonfüreden sokszor láttam, jó volt ott az emlékek közt sétálni. Élmény volt olvasni soraidat, köszönöm, szívemhez szólt - szívet érdemel. Szeretettel: Ili JohanAlexander 2020. 13:23 Elena, őszinte szívvel gratulálok! 2020. 11:33 Köszönöm, hogy olvashattam. Remek, tartalmas sorok. Szívvel, szeretettel gratulálok: Klári urens 2020. 11:16 Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok! / Miklós / Zsuzsa0302 2020. 09:31 Csodaszép ismeretterjesztő méltó versed szívvel olvastam: Zsuzsa molnarne 2020. 09:26 Remek alkotás nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA gypodor 2020. 09:21 Tetszik Szépen megírtad! Szívvel Gyuri rildi 2020. 07:06 Kedves Elena, szeretettel olvastam megemlékezésedet! Ölellek: Ildi Leslie2016 2020. 06:58 Nagyszerű vers. Én is szeretem Jókait. Szinte minden művér olvastam. Szép emlékezésed örömmel és szívvel olvastam. Szeretettel. László szalokisanyi1 2020. 06:22 Remek alkotás. Szívvel: Sanyi Gaffer 2020. augusztus 19. 23:15 Anno az irodalomkönyvemben se volt több, de így sokkal szebb... (8) John-Bordas 2020.
Streaming
2021. feb 21. 8:45 Tóth Krisztina két könyvet is levenne a kötelezők listájáról / Fotó: Pexels A nemi szerepek ábrázolása miatt érzi úgy Tóth Krisztina, hogy Jókai Mór Az arany ember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét le kellene venni a kötelező olvasmányok listájáról. A szúrta ki, hogy a Könyves Magazin interjú-sorozatában, melyben írókat kérdeznek az olvasási szokásaikról, Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője két alkotást is kifogásolt az általános iskolákban kötelező olvasmányok közül. A költőnő egy kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy miért gondolja így. ( A legfrissebb hírek itt) Elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét hozta fel, és nem azért, mert nehezen olvasható és ezért kedvét szegné a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt, amelyekről az alábbiak derülnek ki a műből: "Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem.
Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér. " - mondta a költő, akinek hasonló problémája van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral is. "Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. " - tette hozzá. (Hetek/MTI)
Legutóbb Tóth Krisztina Jókai nőábrázolásáról megfogalmazott gondolatai kapcsán robbant ki zajos polémia a regényről. Pedig a történet központi témája nem a nőalakok milyensége, hanem a modern polgári társadalom értéktévelygése. S hogy ez mennyire fontos probléma, az abból is látszik, hogy mindhárom filmváltozatban a középpontban maradt. Történet és tanulság Tímár Mihály ugyanis nem csupán nők között vergődik, nem csupán hűség és szerelem között őrlődik, hanem – sőt még inkább – a kapitalista vállalkozás és a rurális boldogságkeresés lehetőségei között is hányódik. A hetvenes évekre Magyarországon is meghatározóvá lett polgári viszonyok között remekül helytálló hős sorsán keresztül azzal szembesül az olvasó, hogy a klasszikus emberi értékek – mint amilyen a szerelem, a becsület, a hűség – idegenek a kapitalizmus új világától. Ebben az értelemben Az arany ember klasszikus kapitalizmuskritika: a meghasonlás, az identitásválság, az értékkeresés regénye. Tímár történetéből hiányzik az az optimista jövőkép, ami például a Fekete gyémántok ban jelen van.
A siker így is bárki számára kézzelfogható, akiben van tehetség, elhivatottság, kitartás és persze kurázsi. Közel két évtizeddel ezelőtt, 2001-ben A pénz mágusai címmel – amely szintén a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg – interjúkat adtam közre Zwack Pétertől Kapolyi Lászlón át Gerendai Károlyig. Közülük néhányan már nem élnek, vannak, akik visszavonultak az üzleti élettől, és akadnak olyanok is, akik pályát váltottak. Az akkori interjúk jól tükrözték az ezredforduló üzleti világát és személyiségeit. Remélem, hogy az itt közölt beszélgetések is tükrözik az elmúlt évtized trendjeit és fejleményeit. Mondjuk úgy, tanúságképpen a jövő generációi és a magunk számára is. A szerző Szakonyi Péter: Aranyemberek – Beszélgetések gazdagokkal a gazdaságról Kossuth Kiadó, Budapest, 2020 205 oldal, teljes bolti ár 3400 Ft
Tóth Krisztina véleménye érthető és jogos mai szemmel nézve, de ha a nőalakok ábrázolása alapján ítélnénk meg a régmúlt irodalmi vagy szakrális szövegeit, kultúránk legfontosabb, alapszövegeit dobhatnánk ki a hajóból, akár az Odüsszeiát is. Odüsszeusz is bolyong, kalandozik, félrelép, míg Pénelopé otthon várja. De a bibliai, az ószövetségi történetek nőalakjai vagy Mária Magdolna története sem menne át ezen a vizsgán. A Jókai-életművet persze nemcsak emiatt érik folyamatos támadások, a példátlanul gazdag szókincsű, veretes, mára sokaknak "nehéz" nyelv és a túl szövevényes történetek miatt sok pedagógus és diák gondolja úgy, Jókait nem kéne kötelezően olvasni. Hansági szerint ez tévedés, a legnagyobb írókat nem szabadna levenni a repertoárról, hiszen ezzel a következő generációkat a magyar kultúra legnagyobb értékeitől fosztanánk meg, olyan irodalmi művektől, amelyeknek az olvasása, ha megtanulunk jól olvasni, jobbá teheti az életünket.