A Puszta Télen Elemzés Érettségi
- A puszta tile elemzés érettségi video
- Petőfi tájköltészete - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- A puszta tile elemzés érettségi para
- A puszta tile elemzés érettségi 2
- Album
1. Mit gondol az ember általában a boldogságról? 2. A boldogtalanság állapota: az utazás előtti álmatlan, lázas éjszaka leírása. 3. A megérkezés: a boldogság pillanata. 4. Félig-meddig nyitott befejezés; az író összegzése a boldogságról: "a szenvedés hiánya". - Az olvasói várakozással ellentétben nem kapunk egyértelmű választ a boldogság mibenlétére – a boldogság megfoghatatlan, mindenki számára mást jelent. Mást jelent a gyermek számára (mesei elképzelések) és más a felnőtt ember tapasztalata (lásd utolsó mondat). - Talán azért részletezi az író a boldogtalanság képeit, hogy megerősítse a szenvedés hiányának jelentőségét: az élet apró szépségeit, felismeréseit. - Kifejezőeszközök: ellentétek: boldogság- szenvedés; gyermek – felnőtt; mese – valóság; betegség – élettel teliség stb. - Toposzok: Az utazás-toposz már Odüsszeusz óta hangsúlyos az irodalomban, a párhuzamos sínek a végtelenség szimbólumai, a vonat, az élet utazása, éjszaka, ősz, álom, ablak – jelképes értelemmel bírnak: az utazás az élet, vonat a megvalósítás eszköze lehet.
A puszta tile elemzés érettségi video
Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló… Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. A vers mozdulatlan tájat ábrázol, mégis nagyon sok elevenség érezhető benne, és nagyon sok mozgás, ami a mű egyszerű hasonlatainak köszönhető, pl. "Mint befagyott tenger, olyan a sík határ", a nap olyan, mint a "fáradt madár", majd a "kiűzött király", a szél "birkózni szemközt jő", stb. Petőfi megszemélyesíti a természeti erőket, embernek láttatja és emberi vonásokkal ruházza fel őket, pl. az őszt, a napot, a szeleket. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Petőfi tájköltészete - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
A vers szerkezeti elosztását tekintve rendkívül arányos. 9 versszakból áll, amely 3 részre tagolódik (mindhárom rész 3 versszakból áll). Az 1. részben a természet, föld, növények, állatok (madarak) jelennek meg. A 2. részben a pusztai életből ragad ki a költő néhány jellegzetes képet. A 3. rész viszont már nem leírás, hanem Petőfi képzeletének kivetítése történik a pusztára. A strófák úgy épülnek fel, hogy minden versszak egy-egy mondat, és egy-egy versszak (mondat) egy egységes képet jelenít meg (amelyet önállónak tűnő részletképek vagy elemek alkotnak). A puszta télen ütemhangsúlyos verselésű, páros rímű. Strófaszerkezete a négyütemű 12-es variációjából jön létre. A strófák 6 verssora közül a 3. és a 4. sor csupán félsor (kétütemű 6-os), de olyan 12-esnek is tekinthető, amelyet belső rím bont ketté. Ezek a rövidebb sorok élénkséget, pergőbb ritmust visznek a lassúbb 12-esek közé. A rímképlet aabbcc. A puszta télen első mondata egy felkiáltás, amelyben szójáték jelenik meg: " Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! "
A puszta tile elemzés érettségi para
- A puszta tile elemzés érettségi 10
- A puszta tile elemzés érettségi w
- Budai alsó rakpart lezárás 2019 2
- A puszta tile elemzés érettségi -
- Meg kell írnom Az alföld, éa A puszta télen összehasonlító verselemzését, és...
- Mozdony és Vasúti Járműjavító Kft. - Elérhetőségek
- Érettségi tételek: Petőfi Sándor költészete
- Fogalmazástan I. | Sulinet Hírmagazin
- Úgy érzem terhes vagyok de a teszt negative 4
- A puszta tile elemzés érettségi
A puszta tile elemzés érettségi 2
Cím: A téli puszta bemutatására utal 1 vsz: Felkiáltással indít "Hejh", szójátékot használ "puszta" melléknévként és főnévként is megjelenik. A következő sorokban megindokolja az első sort, megszemélyesíti az évszakokat, szinte kedélyes képekben. Tavasz, nyár, gyűjtöget, az ősz elvesz. A megszemélyesítések által ott érezzük az embert (" gazda "). Dermedt a kép. 2 vsz: A negatív festés módszerét használja, a megdermedt, kifosztott pusztasággal szembe állítja a nyár mozgalmasságát, amit főleg hangokkal idéz fel. ( kolomp, kesergő síp, dalos madarak, harsogó haris ->alliteráció, dermesztő csend) A tagadó szó és a tagadó ige a sorok elejére kerülnek és ezzel nyomatékosítja a látványt. ("Sem", "Nincs", "Mind"). A pásztorlegény ember forma, de nincs jelen. 3 vsz: Hasonlattal indít "Mint befagyott tenger... " a Napot ami alant jár fáradt madárhoz hasonlítja, illetve egy rövidlátó emberhez. Megteremti a látószögünket, az alacsonyan szálló Nap szemszögéből látjuk majd. 4-5-6 vsz: Életképek leírása következik, a látószög az emberek lakta helyre szűkül le.
Album
(Tüskés Tibor) Az utolsó három versszak azonban dinamikus: a természeti erők, a szelek és a viharok kavargását látjuk. A szikrázó harag az elfojtott indulatokra utalnak. A betyár alakja az ember esendőségét, az élet veszélyeztetettségét jelzi. A verszárlat egyértelmű politikai többletjelentőséggel bír. A lemenő napot a kiűzött királyhoz hasonlítja, az utolsó sor egyenesen a francia forradalom véres eseményeire utal. Verselése hangsúlyos: felező tizenkettes. A félbevágott harmadik és a negyedik sor is hozzájárul a vers mozgalmasságához.
" Sok minden elpusztult, de az isten háza, ha még romokban is, de megmaradt. Innen a vers címe, s itt hozza Petőfi a megoldást is: " Az Isten házából csárda! … és miért ne? / Ott léleknek: testnek szolgált itt enyhére. " A sokat szenvedett nép a költő képzeletében újra életre tud kelni: míg hosszú századokon át szenvedett, most a csárda falai között újra vigadni tud. Ezek az ellentétes képzetek teszik a verset mozgalmassá. Ebben a szerkezeti egységben az emlékező költő az egykor éltek személyiségén keresztül szemléli a tájat, a falak romjait, s a délibábos ég alatt elgondolkodik a mulandóságról. Keserűen gondol vissza arra, hogy a csárda lakói is már sírban vannak. " A csárda is vénült, vénült és roskadott ", de " Még áll s emelkedik az éghez kéménye, / Mint a haldoklónak utósó reménye ". Önmagát a sas képében ábrázolja, aki a végtelen magasságot, a szabadságot szimbolizálja. A befejező képsor a költő lelkének bánatát, az elérhetetlen szerelem izzó lángját jeleníti meg, melyet szintén a tájfestés gyönyörű eszközeivel tesz szemléletessé: " Szeretője, aki epedve néz rája, / Délibáb, a puszták szép tündérleánya. "